Lukács Anna leveléből idéznék, mert olyan szemléletet tükröz, ami valóban az egészség és boldogság felé visz:
"Örömmel olvastam az írásod. Én is hoztam egy tudatos döntést az elmúlt napokban. Az örömet keresem a "szenvedésben". Megpróbálom megragadni az "örömteli pillanatokat", észrevenni a jó dolgokat, ami talán enyhülést hoz majd, segít megismerni Önmagamat azáltal, hogy az Örömként megélt pillanatokat, mint egy puzzle összerakom, így idővel kialakul majd a teljes kép, és "lerakom a piramisom alapjait", amelyre építhetek. Így az Öröm felismerése, számomra a személyiség fejlődésem egyik általam elképzelt lehetséges módja."
Igen, az egyik legfontosabb kulcs a lelki egyensúlyhoz a HOZZÁÁLLÁS
A magam részéről azt vallom, hogy az életünkben vannak nehézségek, próbatételek, kihívások, melyeket rajtunk áll, hogy milyen szívvel- milyen lelkülettel fogadunk. A hozzáállásunk meg fogja határozni, hogy mennyit fogunk szenvedni az adott élethelyzetben, ami lehet kétségkívül rossz, mégis van olyan ember, aki megerősödik általa és van olyan ember, aki teljességgel megrogyik benne.
A fő különbség egyrészről a genetikában keresendő, azonban még a kutatások szerint is maximum 50%-ra tehető annak a mértéke, hogy az öröklött gének mennyiben határozzák meg a boldogságtudatunkat, az életben való boldogulásunkat. Tehát nem foghatjuk teljes mértékben "örömtelenségünket", szenvedéseinket a genetikára sem.
Akkor miből adódik a fennmaradó 50%?
A boldogságpszichológiai kutatások 40%-ban határozták meg a hozzáállási tényezőket és 10%-ban a tanult viselkedési mintáinkat.
A hozzáállásunk rajtunk múlik, bármelyik pillanatban változtathatunk, fordíthatunk rajta - és az is igaz, hogy bármelyik irányba. Az egyik percről a másikra képesek vagyunk negatív érzelmi örvénybe kerülni, de a fordítottja is igaz, ugyanennyi idő alatt képesek vagyunk magunkat érzelmileg kihúzni a csávából.
A tanult viselkedési mintáinkat, berögzült szokásainkkal egyetemben, változtathatjuk, átírhatjuk és új programmintákra cserélhetjük... immár saját tudatos választásunk szerint. Ehhez lehet külső segítségre szükségünk, egy-egy oldás, családállítás, személyiség integrációs tréning hatékony segítség lehet.
Mint kineziológus és a saját tapasztalataim alapján is elmondhatom, hogy mind a három tényezőt, tehát a generációsan öröklődött mintát, a hozzáállási tényezőket és a viselkedési mintáinkat is MEG LEHET VÁLTOZTATNI!
Ha csak abból indulok, ki hogy valaki nem veszi igénybe a generációs minták oldásának lehetőségeit (ld pl. Transzgenerációs Epigenetikus Kineziológia), akkor is ott van legalább 40%, amiben képes, vagy képessé teheti magát arra, hogy örömteli és boldogságfókuszú életet élhessen. 40% tehát mindenképpen az egyén saját hatáskörén belül, külső segítség bevonása nélkül, úgymond önerőből is rendelkezésre áll az élet jobbá tételére. Ennek kulcsa: a LÁTÁSMÓD, az a szemlélet, amivel az életünk eseményeire tekintünk és legfőképpen az a gondolatsor, amit konklúzióként levonunk az adott esemény kapcsán.
*** A változtatásban, az örömfókuszú életszemlélet kialakításában segít az Öröm Hónap során megjelent írás és videóanyag-gyűjtemény, melyeket innen érheted el:
ÖrömSorozat Gyűjtőoldala, ingyenes önfejlesztési lehetősége>>>
***
