HTML

Női Teljesség

A női létforma csodálatos, különleges értékekkel bír, melyeket felismerve önmagunkba egy új világ kezdődhet. Egy olyan világ, amelyben megéljük azt, akik vagyunk, megvalósítjuk szívünk vágyait és szeretettel-szerelemmel öleljük körül a világot.

Friss topikok

Linkblog

A női teljesség csodái

2009.03.31. 04:46 npozsgai

Min csúsznak el a nők leggyakrabban az önmegvalósításuk terén?

Címkék: önmegvalósítás női kiteljesedés női önmegvalósítás férfi-női különbségek gátak az önmegvalósításban

Befejeződött egy hosszú kutatásom a női önmegvalósítás témájában és szeretném megosztani Veletek az egyik legfontosabb tanulságát. A kérdőívemet 112 fő töltötte ki és az általuk megnevezett okokat foglalom most össze számotokra. Íme:

Az egyik kérdés, amire választ kerestem, az volt, hogy miért vannak többségben a nők az önmagukat ki nem teljesített, elégedetlen és sokszor megkeseredett, néha depresszió felé haladók vagy attól szenvedők  között. Azaz:

Min csúsznak el a nők leggyakrabban az önmegvalósításuk terén?

Döbbenetes eredmény született:

A megkérdezettek 68%-a jelölte be az anyaságot, mint

(belülről vagy kívülről motivált) kötelezettséget!

1. "A nő elsődleges feladata az anyaság" (a legtöbb tudatalatti programunk innen származik)

A nőket leginkább arra nevelik és azt várják el tőlük, hogy elsősorban feleségként és anyaként van rájuk szükség. Ezért aztán tudat-alatti programjuk által vezérelve, amíg nem válnak feleséggé és anyává, gyakran fel sem merül bennük, vagy nem foglalkoznak az önmegvalósítás kérdésével. Illetve, azt találtam, hogy igen gyakran összetévesztik az önmegvalósítást az anyai szereppel, azaz azt gondolják, hogy akkor tudnak nőként kiteljesedni, ha anyává lesznek. (Félreértés elkerülése végett: az anyai szerepben való kiteljesedés maga is lehet önmegvalósítási út és kiegészítője is lehet annak. )

Ezért aztán gyakori, hogy a nők belefeledkeznek az anyai szerepbe, a megannyi család körüli és hosszú évekig tartó teendőbe. Így inkább a gyerekek kirepülése körül döbbennek rá arra, hogy mennyire csak egy szűk körű megoldandó feladatra koncentráltak az évek során. Ők azok,akik  ilyenkor kezdnek gőzerővel tanfolyamokra, tréningekre járni, olvasnak és tulajdonképpen "másodvirágzásukat" élik.

Sok nő, akinek még nincs gyermeke vagy nem is lehet, esetleg valamilyen okból kifolyólag nem szeretne gyermeket vállalni eleve másodrendű nőnek érzi magát és gyakran kompenzál a karrier-munka világában. A kompenzálások közepette pedig elfelejtkeznek feltenni maguknak a kérdést miért élnek igazán....ez persze lehet, hogy pont a munkához kapcsolható, de nem mindig.

Te elgondolkoztál már azon, vajon miért nem teljesíted ki önmagadat

vagy miért nem teszel többet magadért?

Hátha a folytatás segít felismerni a Te okaidat is....

A kérdőívet kitöltöttek által megjelölt ún. az önmegvalósításukat gátló külső okok között szerepeltek még:

1. az aktuális megoldandó feladatok (családi és munkahelyi elvárások)

2. pénzkeresés és pénzügyi problémákból fakadó kényszerpályák

3. a családról való gondosodás (főzés, mosás, takarítás stb.)

4. idősebb szülők megápolása gyakran

A belső okok pedig leginkább a következők:

1. önismeret hiány

2. önbizalom hiány

3. alacsony önértékelés

4. önmagunkba vetett hit hiánya

5. félelem a kudarcoktól

6. megfelelési kényszer és vágy

7. szeretet és elismerés vágy.

***

Nos, mit gondolsz az eredményről?

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://noiteljesseg.blog.hu/api/trackback/id/tr642698052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rita 2009.03.31. 20:47:09

Szomorú, de a környezetemben átlagosan 10-ből 9 és fél nőnek igen alacsony az önértékelése, az önbecsülése és az önbizalma. Persze én is közéjük tartozom. Sajnos egyre kevésbé megbecsült a Nő a mai világban. Szerintem ehhez hozzájárul pl. az egyre ledérebb média világ is, ami egyértelműen lealacsonyította a renoménkat, aztán egyre kevesebb a klasszikus értelembe vett Férfi is, ezért a fellelhető példányokért bizony ádáz küzdelem folyik. :) (A Férfiak is megérnének / és jó értelemben megérdemelnének majd egy misét, hiszen nélkülük úgy gondolom nincs egyensúly) Egy másik oldalról nézve pedig egyáltalán sehol nem tanultuk meg/el, hogy hogyan kell Nőnek lenni, mi az egyéni kifejezési formánk, mi az egyáltalán, hogy Nő. Így többé-kevésbé marad az, amit otthonról és a környezetünktől "tanultunk" meg. A Nőknek nem rivalizálni kellene, hanem összefogni. Együtt, egymásból építkezni, tanulni, fejlődni, és közösen továbbadni utódainknak. Üdv.

Szalkai Titi · http://kiutadepibol.blog.hu 2009.04.01. 10:50:28

Szia Nikoletta! Tetszik a neved, a lányomat is így hívják. :-) Szóval, én is tanultam kineziológiát (is), és rengeteget olvastam pszichológia ügyben. Már tizenéve benne vagyok a témában. Saját tapasztalatom pedig az, hogy a legnagyobb akadály a nőknek az önmegvalósításban az a hit, hogy azért, mert Éva a paradicsomban eltolta a dolgokat, törvényszerűen az összes nőnek szenvedés a sorsa. Helyrehozás, kompenzálás nem engedélyezve, így bele kell nyugodni abba, ami van, és örökösen vezekelni kell... Abba pedig nem fér bele az önmegvalósítás. Nem tudom, én nem emlékszem, lehet hogy valamelyik előző életemben Éva voltam, de hogy most nem az vagyok, az biztos. :-) Szerinted? Szalkai Titi

barok.eszter · http://www.vergiftet.wordpress.com 2009.04.04. 13:47:39

Sajnos a modern világ szégyene, hogy az apákat a társadalom soha ezredannyira sem kényszeríti az apaságra, mint a nőket az anyaságra. Erről én is írtam: "Óriási nyomás alatt áll a mai ember, hiszen a fogamzásgátlás tucatnyi módjának elterjedésével a családalapítás ugyan már opcionális, a társadalom szemében azonban mindenki másodrendű állampolgárrá válik, aki egy bizonyos kor fölött nem rendelkezik leszármazottal (tegyük hozzá, a három gyerek pedig az a lélektani határ, aminél már ingatják fejüket az emberek és többnyire a kisebbség viskóira asszociálnak). A bulvárban az esküvő és a válás épp csak dobogós a családalapítással kapcsolatos hírek mellett, a gyermektelen hírességek pedig - Medveczky Ilonától Albert Györgyin át Kovács Katiig - komplett élettörténeteket osztanak meg a világgal, hogy igazolják, miért nem vállaltak utódot. Mi volt a múlt hét legfelkapottabb bulvárhíre? “Erős Antónia VÉGRE terhes” - a végre csupa nagybetűvel, szegény műsorvezető másfél éven belül Jennifer Aniston sorsára jutott volna, ha addig nem köt meg a gipsz (a Rachel-frizura alapítója bizony hetente megkapja, hogy mer 40 évesen gyermektelen lenni Hollywoodban, meg úgy egyáltalán, szégyellje magát). Emancipáció és fogamzásgátlás ide vagy oda, gyermektelen negyvenes nőnek lenni stigma, az emberek rögtön találgatni kezdenek, vajon mi nem stimmel a delikvenssel. Holott bizony szép számmal akadnak hölgyek, akik nem vágynak az anyaságra, és őket presztízsből vagy kompromisszumból gyerekvállalásra kényszeríteni a legnagyobb bűn a világon. Belőlük lesznek soha-rá-nem-érő, depressziós, nemtörődöm anyák vagy a diktátorok, akik a gyermeknevelést versenysportnak tekintik. anya: Nemrég láttam a tévében egy interjút, ahol egy sikeres, harmincas nő bevallotta, hogy ő bizony nem vágyik az anyaságra, bár örülne annak, ha ez másként lenne. Bátor dolog volt ezt ország-világ előtt felvállalni: nem csak a stigma miatt, hanem azért is, mert az ösztön dolgai ezerszer finomabb, érzékenyebb területre kapaszkodnak, mint bármi más a világon. Más dolog karalábét enni, mert egészséges, és más dolog elhatározni, hogy holnaptól megkívánjuk a sárgarépát, mert jót tesz a szemnek és a fogaknak. A prostituált is lefekhet ezer férfival, de vajon hányat kíván közülük valóban és igazán? Vágyni valamire és akarni ösztönösen - ezek olyan dolgok, amik sok tekintetben kívül esnek befolyásunkon. Az eszünkkel, agyunkkal, szociális érzékenységünkkel tudjuk, hogy vágyni illene ezekre a dolgokra, nem csak a már említett őrült társadalmi elvárás miatt, hanem spirituális okokból kifolyólag is. Elvégre nem véletlenül születtünk olyan testbe, amilyenbe - és ehhez az ösztönvilág természetes működése is hozzátartozik."

Nikoletta · http://noionmegvalositas.wordpress.com 2009.04.05. 07:32:49

A nőknek helyzeti előnyük van ezzel kapcsolatban, hiszen a testi adottságok-szülési képesség eleve a nőre hárítja a faj-fenntartási alapösztön-elvárásokat. Ha a nő nem akar szülni, nem tud szülni, hiába akarja a férfi örökítő magját elhinteni:) Ugyanakkor valóban túlzott elvárással él a társadalom és mi magunk is a nők anyaságával kapcsolatban. A nő akkor nő, ha az élete során anyává is válik. Pedig el kell fogadni, hogy a nő csak ettől lehet kerek egész, illetve, hogy igen is az ő szabad választása, hogy akar-e, mikor akar és kivel akarja vállalni a szülővé válást. Sokszor persze kiderül, hogy a nagy szingli lét mögött rejtett félelmek, szorongások és pici-gyermekkori/fogantatási blokkok vannak, amiket a szőnyeg alá seprés helyett fel kell tárni és oldani kell (a kineziológus szól belőlem:). Van úgy, hogy valakinek tényleg nem lehet fizikai okok miatt gyermeke, de ilyenkor is van választása... választhatja az anyaságot (örökbefogadás, inszemináció), de ezt nem kellene gender elvárások alapján ráerőszakolni. Ezzel együtt kicsit úgy érzem meg kell védjem a férfiakat, mert rengeteg elvárás van velük szemben , jó részük tőlünk, nőktől származik. Sok nő még mindig természetesnek veszi, hogy eltartsák őt a közös gyermekekkel együtt. A férfi értsen a technikai dolgokhoz és a háztartási-házkörüli szerelési, javítási munkákhoz, stb. ÉS legyen jó, megbízható, hűséges férj és apa egyszerre. Nekik sem könnyű és az otthoni igen gyakran anyuci-egyszem drága kisfia nevelés is inkább ront a helyzeten. (Add Istenem, hogy az én fiammal túl tudjak lépni a babusgatás-kényeztetés-szeretgetésen a maga idejében!:))) A megoldás talál abban rejlik, hogy mindkét nem helyreállítja magában az energetikai egyensúlyt (nagyon-nagyon leegyszerűsítve a jin-jang egyensúlyát), törekszik mindkét fél a belső harmóniára és az együtt haladásra, a közösen vállaltak közös hordozására, felelősségteljes és tudatos létben. Mit gondolsz?

Chi*** Csapó Ida · http://www.gazdagnok.hu 2009.04.17. 15:27:12

Egy nő SOHA nem attól nő, hogy anya. Mint ahogy egy férfi sem attól férfi, hogy APA. Ezek szerepek - szülői szerepek. És ha valaki nem lesz szülő, akár nő, akár férfi, attól még nő és férfi marad. Ida ***

Balázs Ildikó 2009.05.02. 13:15:47

Egy nő attól nő, hogy aktuális életében a női szerepet választott, melyet - korábbi mintái, hagyományai, jelen lehetőségei stb. - alapján bontakoztat ki. Jó, ha tudjuk, mit hoztunk magunkkal, és nem kell mindenáron túllépni a saját árnyékunkat. Az önelfogadás viszont nem magától van. Sokat segíthet olyan partner, akivel korábbi életekben többnyire nő voltál, s már akkor is támogatott nőiségedben. Szerintem ennél sokkal fontosabb dolgok is vannak, melyeket - akár nőként, akár férfiként - el kell végeznünk az életünkben.

Zsóka 2011.01.14. 23:34:40

Teljesen egyetértek azzal, hogy az anya és apa szerep az szülői szerep.Attól hogy anyává válik egy nő továbbra is NŐ-nek kellene hogy maradjon , az apa meg férfi. Az iskolai oktatásban is így kellene tanítani a gyermekeket és az anyáknak otthon szeretetben nevelniük a pici babát ne bölcsibe benyomni mint egy tárgyat.Inkább szerényebben élni, de mindenképpen jobb megoldás ez volna az én véleményem szerint. Szeretetet és áldást kívánok minden nőtársamnak! valamint olyan óriási gömbnyi Önbizalmat én Önértékelést amilyent csak eltudnak képzelni. Zsóka
süti beállítások módosítása