A múlt héten nem voltam túl aktív eme blog kapcsán, mert két nagyobb rendezvényen vettem részt, amire készülnöm is kellett. Azonban, ha éppen nincs bejegyzés az sosem jelenti, hogy lelkesedésem megcsappant volna a téma iránt... hogy is eshetne ez meg, hiszen az alapvető küldetésemről van szó, azaz a nők kiteljesedésének segítéséről életük minden területén!
A rendezvényeken (önfejlesztés, vállalkozásfejlesztés témákban) persze szokás szerint nők voltak többségben. Igazából ez nem nagy meglepetés, valószínűleg Te is hozzászoktál már. Viszont elgondolkodtam, hogy vajon miért van ez így...
* Miért van az,hogy a nők járnak leginkább önismereti, önfejlesztéssel foglalkozó képzésekre?
* Mi van a mögött, hogy a nők statisztikailag bizonyítottan több képzésben vesznek részt mint a férfiak... több diplomájuk és nyelv- és egyéb vizsgájuk van?
Igyekeztem sok nőt megfigyelni és velük szóba elegyedni, keresni a választ a fenti kérdésekre.
Erre jutottam:
A nők általában alacsonyabb önbizalmukat szeretnék egyrészt palástolni, másrészt megnövelni azzal, hogy jól tanulnak, jól teljesítenek- akár erőn felül is!, több és szerteágazóbb képzésben vesznek részt.
Felmerül azonnal a kérdés, hogy miért önbizalomhiányosak a nők....és miért érzik úgy érzik többségében, hogy képességeik és (szak)tudásuk szerényebb az önmagukat jól menedzselő férfi társaikhoz, kollégáikhoz, főnökeikhez és férjükhöz viszonyítva.
Szerintem egyrészt a társadalmi és családi hozzáállás és predesztinálás miatt... ugye már a kislányok is mindig jól neveltek, jó tanulók... és kialakul az a nézet mely szerint a lányok érettebbek, szorgalmasabbak. Gyakran hallhatunk olyan mondatokat és nem csak gyermekkorunkban, hogy a lányom szorgalmas és jó jegyei vannak az iskolában, a fiam nagyon okos és tehetséges viszont rendkívül lusta, nemtörődöm...
Ezen sztereotípia szerint a nők szorgalmasak, a férfiak okosak...
Nem beszélve arról a közkeletű sztereotípiáról,hogy a szép nő többnyire buta, az okos nő pedig gyakran csúnyácska... ha pedig a nő okos is és csinos is...akkor az Isten mentse meg tőle a férfiakat....
Ilyen neveltetés és környezeti hozzáállás miatt nem csodálom, hogy a nők egyrészt szeretnének megfelelni az elvárásoknak és jól tanulnak... másrészt ösztönösen versengeni kezdenek a férfiakkal a munka és karrier terepeken... Más különben kevésbé tudnak érvényesülni.
Na már most, mi tévők legyünk kérdeztem magamtól és beszélgetőtársainktól?
Többségében abban maradtunk, hogy az rendben van, hogy jobban képezzük magunkat, mert ez kifejezetten előnyös a munka világában és az életben egyaránt. Óriási potenciál marad azonban rejtve, kihasználatlanul, ha önbizalom híján nem azt csináljuk, amire valóban hivatottak vagyunk!
Azonban az önértékelésünk és önmenedzsment képességünket is fejlesztenünk kellene az önbizalmunkkal egyetemben!!!
Merthogy általában bőven van mire büszkének lennünk...
***
Önbizalom Erősítő Gyakorlat ajánlatom:
- Tedd fel magadnak a kérdést, az egész eddigi életed során miért képezted magad igazán?
- Miért törekedtél arra, hogy még ez és az a papír is meglegyen mielőtt ki mernéd jelenteni, hogy értesz egy témához, mersz dolgozni benne/vele...?
Ha őszintén megvizsgálva magadat arra jutsz, hogy bizony alacsony az önmagadba vetett hited, túl sokat hallottad magad körül, hogy a tudás és a papír, no meg a szorgalom hozhat eredményeket...akkor érdemes magad elé raknod az eddigi eredményeid listáját...
Ne csak a bizonyítványaidat, okleveleidet írd fel...
Hanem a következőket is:
A fenntartott baráti kapcsolataid számát
Az ápolt rokoni kapcsolatokat
Az otthonod rendben tartását
A családod ellátását
A gyermeked kihordását, megszülését és táplálását, gondozását, nevelését...
A munkahelyeden/vállalkozásodban való helytállást és befektetett energiát, kitartást, szorgalmat...
A munkád és a családod összeegyeztetésére fordított erőfeszítéseidet
A mindenkinek való megfelelni vágyásodból fakadó rengeteg munkát
...és mindezek közepette még igyekszel jólápolt, csinos, derűs, másokat meghallgató, bátorító lenni....
Az én listám olyan nagy lett, hogy már a negyedénél kihúztam magam és büszke voltam magamra... és kifejezetten jó érzés volt!
